Célorientált digitális talajtérképezés

A talajtérkép a talajtakaró célspecifikus térbeli modellje, melynek megalkotása a talajképző folyamatok szem előtt tartásával történik. A talajtérképezésben hatalmas változást hozott az egyes talajképző tényezők szerepének numerikus formalizálása. A digitális talajtérképezés térinformatikai környezetben integrálja a talajtani és környezeti adatokat, a klasszikus talajtani tudást és a modern adatbányászati, geostatisztikai módszereket. További lehetőség a cél-specifikusan, feladat-orientáltan elvégzett elemzések eredményeként a felhasználói igényeket célzottan és optimálisan kielégítő talajtérképek megalkotása, amiben jelentős szerep hárul a magyarországi archív, de digitálisan már feldolgozott talajtani adatokra

Kategória típusú talajtérképek térbeli felbontásának javítása kiegészítő talajtani adatok és adatbányászati módszerek segítségével

Az ország teljes területére elérhető AGROTOPO és DKTIR (Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer) adatbázisok, illetve digitális domborzat modellek révén hatalmas potenciál áll rendelkezésre, mely lehetőségek integrált kiaknázásával számos kategória típusú tematikus talajtérkép leskálázására nyílik lehetőség. Ezek közül kettőt mutat be részletesebben a cikk: - Az Országos Területrendezési Terv Kiváló Termőképességű Területeinek országos léptékű lehatárolásához az AGROTOPO talajértékszám kategória térképét skáláztuk le döntési fák segítségével. - Az öntözés tervezését szolgáló nagyléptékű térképezési módszertan digitális implementálásának feltétele a talajok genetikus osztályozásának ismerete 1:25.000- es léptékben. Egy belvízöblözet területére az AGROTOPO genetikus típus fedvényét skáláztuk le a DKTIR és természetesen egyéb környezeti segédváltozók, illetve osztályozó fák felhasználásával

Célspecifikus digitális talajtérképek előállítása adatbányászati eszközök felhasználásával

The demands on information about the state, processes and functions of soils are significant and are continuously increasing both on national and international level. Pedological information is generally available; however the requirements and the possibilities diverge often notably. For a high level satisfaction of demands theoretical methodology development and its practical application is required. This is based on legacy and recent soil data, on auxiliary environmental information together with object specifically used GIS and applied mathematical tools

Elaboration of novel, countrywide maps for the statisfaction of recent demands on spatial, soil related information in Hungary

The main objective of the DOSoReMI.hu (digital, Optimized, Soil Related Maps and Information in Hungary) projects is to significantly extend the potential, how demands on spatial soil related information could be satesfied in Hungary. Although a great amount of soil information is available due to farmer mappings and surveys, there are more and more frequently emerging disrepancies between the available and the expected data. The gaps are planned to be filled with optimized DSM products heavily based on legacy soil data, which still represent a valuable treasure of soil information at the present time. Our paper presents the first pilot results achieved for Zala County, Hungary : the identified effects of DSM components on the accuracy of a specific output map; together with some modest proposals for their applicability in the optimization of the whole mapping process

Riolittufa mállásának hatása a talajok vízvezető képességére

A kovával átitatott, alig mállott riolittufát feltáró fúrásban élénk vízmozgás volt megfigyelhető a fizikai aprózódás során felnyílt kőzetrepedéseknek köszönhetően, a mérések alapján számolt hidraulikus vezetőképessége a vályog–homokos vályog fizikai talajféleségű szintekéhez hasonló. A megjelenése alapján „vulkáni homok”-ként aposztrofált, mállott riolittufa víz-vezető képessége az előzetesen vártnál kisebb volt, nagyságrendekkel maradt el a „tényleges” homok vezetőképességétől, megjelenése jelentősen lelassította a szel-vényekben tapasztalt vízmozgást; számolt hidraulikus vezetőképessége nagyság-rendileg az agyagos vályogéhoz áll közel. A tapasztalt jelenség oka egyrészt az, hogy a mállás során a kőzetrepedések eltömődtek, eltűntek, másrészt pedig az, hogy a mállott agyagos rész a durvább szemcséjű „mállási maradék” pórusterébe üleped-ve a nedvességmozgás számára rendelkezésre álló pórusteret jelentősen lecsökken-tette. Az eredmények azt jelzik, hogy a szőlőterületek termőhelyi adottságait meghatá-rozó tényezők értékelésénél nemcsak a felszínközelben található kőzet típusát, de annak mállottsági fokát is figyelembe kell venni. Munkánkat a Tokaj Kereskedőház Zrt. támogatta

A Kreybig talajszelvény adatbázis térbeli kiterjesztése indikátor krigeléssel

A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTIR) a térbeli felbontásában legrészletesebb hazai talajtani adatállomány, amely egyben teljes országos fedettséget is biztosít. Térinformatikailag két jól elkülöníthető részből tevődik össze. 1. A Talajfolt geomateriai adatbázis mintegy 100000 térképi elemet, a talajszelvény adatbázis pedig mintegy 250000 talajvizsgálati helyszínt tartalmaz. A talajfoltokat néhány komplex talajfizikai és talajkémiai kategória jellemzi. A talajszelvényekre vonatkozó részletesebb leírást egy relációs adatbázisban tárolják. 2. Háromdimenziós talaj textúra adatbázis kialakítása a DKTIR és a MÁFI Sekélyfúrási Adatbázis adatainak tematikus harmonizációjával, térbeli illesztésével és kiterjesztésével

Korrelációs algoritmusok kidolgozása talajadatok célorientált felhasználásnak támogatására

We investigated the correlation among the detectable soil forming processes in Digital Kreybig Soil Information System (DKSIS) point database and the topogtraphical position of individual profiles, using the Topographic Index and derived Slope position class value

Térbeli talajinformációk konverziója és regionalizálása élőhely osztályok becsléséhez

A talajra vonatkozó térbeli információ igények nem minden esetben elégíthetőek ki csupán a rendelkezésre álló adatok alapján. Közvetlen megfeleltetés híján csak bizonyos konverziók útján juthattunk a kérdéses helyszínekre vonatkozó megfelelő információhoz. Jelen munkánk során talajtani adatainkat egy élőhely-tipizálási kutatás számára alakítottuk át. Az első lépés az adott talaj kategóriák összehangolása a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszerrel (DKTIR). A kidolgozott megfeleltetési sablon szerint a gyakorlati megvalósítást egyrészt a DKTIR talajfolt szintű tulajdonságok területi lekérdezésével, másrészt a talajszelvény adatbázis térbeli kiterjesztésével (indikátor krigelés), majd ezek területi megoszlását számolvavégeztük. Adott pontban leginkább valószínűsíthető kategóriát a legnagyobb területi aránnyal előforduló talajokra adtuk meg. Eredményként mintegy 3500 pontra elkészült a leginkább valószínűsíthető kategória (szik, homok, lösz, láp, erdő-, öntés talaj) térkép, amely további kutatás egyik építőköve a kiemelt jelentőségű élőhelyek országos trendelemzésében

A Digitális Kreybig talajinformációs rendszer továbbfejlesztésének irányai és eredményei

A Digitális Kreybig talajinformációs rendszer (DKTIR) a mintegy 60 évvel ezelőtti Kreybig-féle talajismereti térképezés adataira épülő, de egyúttal a térinformatika nyújtotta lehetőségeket is kihasználó és a 2010. év elejére országos állománnyá bővült térbeli talajinformációs rendszer. A kialakított térinformatikai adatbázis a felhasználási igények változására reagálva, maga is folyamatosan alakult, lehetővé téve a rugalmasabb és többcélú alkalmazást. Fejlesztésének több iránya van, mely egyrészt az archív adatokat tartalmazó, alapnak tekintett nyers (ún.1K) adatrendszert, másrészt az ebből kiinduló, javított, tematikájában és geometriájában is megújított, integrált (ún. 2K) adatrendszert érinti. Az alap, 1K verzióban folyamatosan zajlik az archív adatok ellenőrzése, valamint az adatbázis építése során, vagy valószínűsíthetően még az eredeti térképezéskor bekerült hibák szűrése. Folyik továbbá az adattári kutatás eredményként előkerült, az eredeti felvételezési módszertantól eltérően készült térképek, illetve mérési adatsorok rendszerbe illesztése. A DKTIR továbbfejlesztésének, a 2K verzió tematikus és térbeli megújításának több iránya van: - a hazai adatrendszerekkel történő korreláltatása; - egy korszerű adat- és információigény kielégítését célzó megfeleltetési rendszer kidolgozása, egy célszerűen választott talajtani paraméter-lista segítségével; - feladat specifikus, digitális talajtérképezési eljárásokban történő többcélú felhasználása; - webes térképi szolgáltatások támogatására az INSPIRE kompatibilitás megteremtése. The Digital Kreybig Soil Information System (DKIS), originally based on the knowledge of Kreybig soil survey performed about 60 years ago, but exploiting the opportunities offered by GIS, became a national soil database at the beginning of 2010. The developed system responses to changing application needs, and evolves continuously, allowing more flexible and multi-purpose applications. There are several direction of its development, which effects on the one hand the raw (K) database, considered as basis with legacy data, and on the other hand, starting form this, the integrated (K) database with improved geometry and renewed thematic content. The basic 1K version is continuously improved by the monitoring of the legacy data and with the filtering of the errors - either generated during the construction of the database or originating from the discrepancies evolved due to the prolonged survey. Furthermore, laboratory data records emerged, which were fitted into the database. There are several directions of the development of DKSIS, the thematic and spatial renewal of its 2K version: - correlations with other national datasets; - elaboration of a compliance system intended to meet the advanced data and information needs based on a suitable soil parameter list; - development its INSPIRE compatibility for web map services